Kanizsai vár

A kanizsai várkastély

2010-10-14T21:33:00.000+02:00

A kanizsai várkastély animációja

2010-10-12T20:50:00.000+02:00

http://www.youtube.com/watch?v=8rf2uV-PHYE

Mire képes a virtuális technológia a múzeumokban?

2010-05-15T12:45:00.000+02:00

A vizuális kommunikáció és technológia ma már elengedhetetlen része a mindennapoknak, a legtöbb tudományág sokrétűen aknázza ki a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Az "információs forradalomnak" köszönhetően ezek a megjelenési felületek az oktatás és a tudományos élet szinte kikerülhetetlen tényezője lettek. Ennek óriási a jelentősége, hiszen a nehezen elképzelhető és értelmezhető verbális információk mindenki számára "kézzel foghatóvá" válhatnak.

A kanizsai vár virtuális térben való újjáépítése azért vált indokolttá, mert a városnak csak kevés középkori, illetve újkori építészeti emlékével találkozhatunk. Ennek okait a múlt eseményeiben kell keresnünk.

Kanizsa - az elfedett vár

Szigetvár 1566-os elestét követően a kanizsai vár a végvárrendszer nyugati felének kiemelt fontosságú erőssége lett. Az ott zajló események nemcsak a Magyar Királyság védelme szempontjából, hanem az európai birodalmak számára is fontossá váltak. Azóta a kanizsai várnak a magyar, illetve az egyetemes történelemben betöltött szerepe egyre inkább elhalványult. Manapság már csak a korszak iránt érdeklődők ismerik a vár egykori jelentőségét, a történelemben betöltött, hangsúlyos funkcióját. Az oszmánok kiszorítása után, a Rákóczi-szabadságharc alatt, I. Lipót császár a várat lebontásra ítélte: az egykori erősség várkastélya, bástyái, várfala és épületei a 18. század elején végleg eltűntek.

A vár és a város történetét a források alapján, illetve a régészeti kutatások segítségével egyre pontosabban ismerni lehet, mégis nehezen tudjuk elképzelni - történelmi műemlékek hiányában - az egykori vár méreteit, alakját, épületeit. Ez még azoknál a váraknál, templomoknál és történelmi műemlékeknél is nehéz, ahol az egykori épületek alapjait láthatóvá tették.

A mai kor technikai megoldásainak köszönhetően azonban már lehetséges a múlt megidézése, a különböző történelmi korok bemutatása: akár 300 év távlatából is élethű képet tudunk adni múltunk titkairól.

Kiaknázatlan lehetőségek

A számítástechnika jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy virtuális utazásokat tegyünk térben és időben. Az utazások célja egyszerre lehet a tudományos ismeretterjesztés és a szórakoztatás. A háromdimenziós technológiának köszönhetően megváltozik a múzeumi prezentációk jellege. Az átlagos látogató számára sokszor nehezen értelmezhető, áttekinthető töredékes anyagokat életre kelthetjük, és közérthető formában, élményszerűen tehetjük közzé.

A virtuális térben újjászülető történelmi műemlékek egy új, látványos, a felhasználó számára interaktív módon szemléltető oktatási termék kidolgozását teszik lehetővé. A kanizsai vár esetében a modell bemutathatná - akár a várkastélyon belül - a különböző épületrészeket, szobákat, a várkápolnát, a kapitányi szobát, esetleg a tanácstermet, a konyhát, a csapszéket vagy akár a várbörtönt is.

A virtuális technológia segítségével lehetővé válik, hogy narráció mellett különböző események, a tárgyi környezet is megelevenedjenek: korabeli fegyverek, harci cselekmények, párbajok, akciók, az egykori mesterségek, viseletek, táplálkozási és tisztálkodási szokások. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak társadalomtudományi és kultúrtörténeti, hanem építészeti és művészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű oktatási termék kerülhetne így a nagyközönség elé.

Sétálj be a kapun!

Hogy miért érdemes a múzeumba látogatni, az akár a virtuálisan "megidézett" kanizsai várat megtekinteni? Mert a számítógép segítségével teljes történelmi hűséggel megrajzolhatjuk a régen megsemmisült Kanizsa legendás várkastélyát, felszerelését, lakóit és környezetét. A történelemtudomány által szolgáltatott információkból újra létrehozhatók a korabeli tárgyak, a leírások alapján életre kelthetők a vár lakói, és újra benépesülhet a várudvar. Kinyílhat a várkapu, és besétálhatunk rajta, akár egy korabeli utazó, hogy megcsodáljuk a pompás árkádokat. Letekinthetünk a reneszánsz loggiáról, bepillanthatunk a várúr szobáiba, és megfigyelhetjük a katonák harci előkészületeit.

A tudományos eredmények efféle bemutatása Nyugat-Európában már gyakorlat. Magyarországon vannak próbálkozások, de az átfogó, sokrétű, háromdimenziós bemutató egyedülálló vállalkozás lehetne, amely új lehetőségeket biztosítana a kulturális élet és az oktatás területén egyaránt.

Rövid, képi összeállítás a várkastélyról

2010-02-27T16:06:00.003+01:00

http://www.youtube.com/watch?v=V_-CtYJ1w8Q

Végvárrendszer állapota a 16. század második felében

2010-02-04T19:19:00.000+01:00

A mohácsi csatát követően és főként Buda elfoglalásával egyre nagyobb feladat hárult a magyar végvárrendszerre. Magyarországot a 16. században gyakran nevezték „Az kereszténység védőbástyájának”. Erről tanúskodik az 1566-os év haditanácskozása is: „A magyarok mostanáig Németországot követték, érette életüket és vérüket áldozták; azért méltányos őket, mint a védőfalunkat,- megtartani és róluk gondoskodni; mert ha Magyarországot elveszítjük, megszabadításunk és védelmünk német parasztjainkra háramlana, szabadulásunk pedig sokkal bajosabb lesz.”[1]
Hunyadi Mátyás regnálása idején kísérletet tettek arra, hogy a törökök megfékezésére védelmi vonalat építsenek ki. Ez a kettős védelmi vonal mintegy 150 kisebb-nagyobb várból állt. Ez azt jelentette, hogy minden hét kilométeres szakaszra esett egy erősség. A végvárrendszer az Adriai-tengertől a Dunántúlig, a Felvidéken keresztül Erdélyig húzódott. A védővonal nemcsak megfékezte a törökök egyre erőteljesebb előrenyomulását, hanem az ellentámadások kiindulási pontjául is szolgált. Ehhez azonban feltétlenül szükség volt egy állandóan készültségben álló seregre.

A híres „fekete sereg” feloszlatását (1493) követően ilyen haderő nem létezett a Magyar Királyságban. Az állandó zsoldos sereg hiánya gyengítette a magyar védelmi rendszer erejét.[2]
Az ország vezetői jól tudták, hogy a törökök terjeszkedését csak megerősített helyek létesítésével lehet megakadályozni. A megerősített várak és a hozzájuk tartozó kisebb elővárak egész országrészeket voltak képesek megvédeni. Amíg az oszmánok nem tudták elfoglalni a központi a várat, addig a védelmi lánc jól működött. További előny volt a magyarok számára, hogy az oszmán haderő évente csak korlátozott ideig volt képes hódító hadjáratot folytatni.[3] Általában az aktív időszak nyár elejétől október végéig - Kászim napjáig - tartott. Nem tudtak minden évben seregeket küldeni az ország ellen, mert a hadjáratok igen komoly anyagi erőfeszítéseket igényeltek.[4] Így az ostromlott várak erőfeszítése nem volt hiábavaló, mert ezzel más várakat mentettek meg és esetleg a következő vár ostromára már nem volt idejük a hódítóknak.[5]
A 16. század első kétharmadában a végvárak technikailag alaposan elmaradtak a kor követelményeitől. Emellett a viszonylag kiterjedt védelmi vonalon viszonylag kevés katonaság helyezkedett el. Bár azt is tudjuk, hogy létszámuk, ha kevéssel is, de folyamatosan növekedett.[6] A 16. század elején a végvárak túlnyomórészt magántulajdonban voltak. Így például Nádasdy Tamás Kanizsát, Török Bálint Szigetvárt és Pápát, a Báthoryak Babócsát, Lakot, Tahy Ferenc Vízvárt, Bebek Ferenc Füleket, Patócsy Ferenc Gyulát, Perényi Ferenc Egert birtokolta. Már az 1543. évi 7. tc. megállapította, hogy a nagybirtokosok nincsenek abban a helyzetben, hogy megvédjék váraikat.[7] Ezzel magyarázható, hogy mindinkább az uralkodó vállalta magára a végvárak fenntárásának gondját. Így került Kanizsa vára Miksa császár tulajdonába 1568-ban.
A horvát és a szlovén határvédelem magyarországi folytatásaként a magyarországi végvárrendszer a Dunántúlon a Balatonra és a Vértesre támaszkodott.[8] Legfontosabb erősségei: Kanizsa, Veszprém, Pápa, Palota, Tata, Komárom és Győr voltak. A további védelmet Érsekújvár, Eger, Szendrő, Kassa, Tokaj és Kálló biztosította, Partiumon át Erdélyig.[9]

[1] Geöcze István: 1894. 654. o.
[2] V. Molnár László. 1987. 46. o.
[3] Sinkovits István. 1966. 774. o.
(4] Szántó Imre. 1980. 18. o.
[5] Sinkovits István. 1966. 775. o.
[6] Acsády Ignác. 1888. 77. o.
[7] V. Molnár László. 1987. 47. o.
[8] Demkó Kálmán. 1916. 329. o.
[9] Acsády Ignác. 1888. 70. o.

Kanizsa Nádasdy birtok lesz

2010-02-04T19:10:00.000+01:00

A mohácsi csatában a Kanizsay családot senki sem képviselte, a család utolsó férfi tagja, László 1525-ben fiatalon elhalálozott.[1] A család egyetlen élő leszármazottja Kanizsay Orsolya volt, akit Szapolyai János 1532-ben fiúsított, és ezzel a hatalmas Kanizsay - hagyaték örökösévé tette.[2] Kanizsay Orsolya ekkor már Nádasdy Tamás jegyese, akinek komoly szerep jutott a fent említett jogi aktus létrehozásában. Mikor feleségül vette Nádasdy Tamás a szinte még gyermek Kanizsay Orsolyát (1534-35 fordulóján), ő lett az egyik leggazdagabb földesúr az országban.[3] Ettől az évtől kezdve 1568-ig, a vár története az új földesúri családhoz kötődött.

Nádasdy Tamás grófi címe nem a nyugat - dunántúli birtokaihoz, hanem az erdélyi Fogarashoz kapcsolódott. Már 1541-től használta „Fogaras föld szabad ura és örökös grófja címet”.[4] A Nádasdy család már a 15. század óta familiáris kapcsolatban állt a Kanizsayakkal. A Nádasdyak mint alispánok szolgálták Zala és Vas vármegyében a főispáni tisztséget betöltő Kanizsayakat.[5] Nádasdy Tamás őse Nádasdy Oswald volt, aki várnagyként védte meg a várat a Rozgonyiak ellen. Nádasdy Tamás 1489-ben született Egerváron. A grazi, bolognai és a római egyetemeken tanult, majd Cejatán bíboros nyomására tért vissza Budára. Királyi titkárként II. Lajos udvarába került. 1526-ban őt küldték katonai támogatásért a speyeri birodalmi gyűlésbe, ahonnan üres kézzel tért vissza.

A mohácsi csatát követően, 1527-ben a törökök, majd Szapolyai János fogságába került. Ferdinánd híve volt, de szabadulásáért cserében Szapolyai táborába kellett állnia. 1532-ben eljegyezte a 12 éves Kanizsay Orsolyát. Az ifjú feleség fiúsítása után megszerezte a kanizsai birtokot és a hozzá tartozó hat várat; Kapuvárt, Sárvárt, Lékát, Egervárt, Velikét és Sztenyisznákot, továbbá tíz mezővárost és százötven falut.

Nádasdy Tamás azonban 1536-ban újból Ferdinánd pártjára állt, de megtarthatta birtokait és nem kellett az egykori ura ellen hadakoznia. Ettől kezdve pályafutása új lendületet vett. Először Vas vármegye főispánja, 1537-től Horvát- Szlavónország bánja, három év múlva országbíró. 1554-ben országos főkapitány és nádor lett.[6] Nádorrá választásának alkalmából a következőket írta feleségének. „Tekintetes, Nagyságos, tisztelendő és szerelmes asszony házastársam: köszönetemet és magam ajánlását adom tudtodra, hogy ez a mai napon, délután öt és hat óra korba, király őfelsége egész országával, az mindenható Úristennek elvégzett akaratából, nem az én érdememből, hanem csak az ő jóvoltából, Magyarországnak nádorispánjává és kunoknak bírájává tőnek. Ki legyen ő szent, fölségének neve dicséretére, király őfelségének hívségére, az szegény országnak előmenetelére, nekem veled egyetemben üdvösségemre és tisztességemre, ámen.”[7]

2. ábra: Nádasdy Tamás portréja

Nádorként gyakran tartózkodott Pozsonyban, a Királyi Magyarország központjában, illetve a bécsi királyi udvarban. Birtokait ritkán látogatta, igazgatásukkal a felesége és fia foglalkozott, akik főként Sárváron időztek.[8]

Közismert, hogy Nádasdy Tamás anyagilag hozzájárult a Sylvester János - féle bibliafordítás megjelenítéséhez. A nádor támogatását élvezve számos híres személy időzött Sárvárott, mint például Dévai Bíró Mátyás, vagy Tinódi Lantos Sebestyén.[9] Nádasdy hatalmas összegeket áldozott a török elleni harc megszervezésére. Termeszétesen birtokainak védelmezése legalább olyan fontos volt számára, mint az ország megóvása. Miksa főherceghez írott emlékiratában kifejtette a végvárrendszerrel kapcsolatos nézeteit. Kiemelte, hogy a mindenkori uralkodónak anyagilag és katonailag is támogatni kell a magyar várakat, mert segítség nélkül képtelenek felvenni a harcot az oszmánok támadásaival szemben. Nádasdy országos főkapitányként, horvát- szlavón bánként és az ország nádoraként elengedhetetlennek tartotta a török gyakori támadásai miatt a dél-dunántúli végvárrendszer egyik láncszemének, Kanizsának a megerősítését.[10]

Erre azért volt szükség, mert az 1532-es Bécs ellen irányuló hadjárat alatt Zala vármegye volt az első, amely kapcsolatba került az oszmán hódítókkal. A szultán Zákány – Kanizsa – Kapornak - Sárvár útvonalon indult Kőszeg felé.

Egy török történetíró így emlékezett erről: „Ezen a vidéken volt feslett erkölcsű gyaurok birtokához tartozó Zákán nevű nagy vár és a hegy nagyságú tornyokkal tele levő Kanizsa nevű erős vár. Mind a kettő a bálványimádók menedékhelye és az iszlám ellenségeinek tanyája… megrémülték a halált okozó éles kardoktól, s kegyelemért kiabálva feladták a várukat”.[11]

Buda elfoglalása után két évvel a törökök jól előkészített hadjáratot indítottak a magyarországi végvárak ellen. Az offenzíva ekkor még nem érintette közvetlenül Kanizsa várát. 1546-ban az oszmánok eredménytelen kísérletet tettek a vár elfoglalására.[12] Az események közrejátszottak abban, hogy az 1547-es nagyszombati országgyűlés is erőteljesen foglalkozott egy új katonai közigazgatási szervezet kialakításával, a második főkapitány kinevezését indítványozta a Dunántúlra, Szigetvár, Kanizsa vagy Pápa székhellyel.[13]

Ebben a témában írt levelet Várday Pál érsek és Salm Miklós Nádasdy Tamásnak, mely szerint „jelöljön meg ennek az országrésznek a védelmére egy székhelyet, akár Kanizsát, akár Berzencét”.[14]A cikkelyt a király jóváhagyta és ennek értelmében Zrínyi Miklóst nevezte ki erre a tisztségre. [15]

1549-ben Kanizsa már meghatározó erővel rendelkező várnak számított, ahol Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány 200 lovast vett zsoldjegyzékbe.[16] A Dunántúlon 1552-ig a hadi helyzet változatlan maradt. A oszmán terjeszkedés fő iránya ekkor a Dunától keletre irányult. Veszprém júniusi bevétele csak a balaton-felvidéki, zala megyei területeknek okozott riadalmat. A dél-zalai térség továbbra is távol esett a hódítás irányától. Az 1555-ös év fordulópont volt a vár életében. Ebben az évben foglalta el az ellenség a Szigetvárra támaszkodó kisebb végvárak zömét: közöttük Kaposvárt, Korotnát, Babócsát és Somogyvárt.[17] A vereségek nélkülözhetetlenné tették Kanizsa várának megerősítését, amit Nádasdy Tamás irányítása alatt már az 1554-es évben megkezdtek.

[1] Vándor László. 1987. 23. o.

[2] Vándor László. 1994. 277. o.

[3] Sinkovits István. 1966. 342. o.

[4] V. Molnár László. 1987. 28. o.

[5] Szakály Ferenc. 1992. 27. o.

[6] Szakály Ferenc. 1992. 27. o.

[7] Molnár András. 1996. 68. o.

[8] V. Molnár László. 1987. 29. o.

[9] Uo.

[10] V. Molnár László. 1987. 30. o.

[11] Thúry József. 1985. 203-204. o.

[12] V. Molnár. 1987. 32. o.

[13] Kolosvári Sándor- Óvári Kelemen. 1899. 201. o.

[14] Országos Levéltár. E-185. B.-1541. Innentől kezdve: OL.

[15] Vándor László. 1994. 279. o.

[16] Szendrei János. 1888. 418. o.

[17] Vándor László. 1987. 25. o.

Vörös Gábor

Kanizsa vára a végvárrendszerben

2010-02-03T19:31:00.002+01:00

A félkörívben húzódó végvárrendszer várait a „velencei tengertől fogva fogvást egész Erdélyig” főkapitányságokra osztották. 1547-ig mindössze egy főkapitánya volt az országnak. Ezt követően elrendelte az országgyűlés, hogy egy helyett két főkapitányságra osszák az országot. Ekkor tették kötelezővé, hogy legyen külön főkapitánya Felső-Magyarországnak és a tiszai részeknek, illetve a Dunántúlnak.[1] A dunántúli főkapitányság székhelyéül Szigetvárt, Pápát vagy Kanizsát jelölték ki, de területét 1566-ban kettéválasztották. A Duna és Balaton közötti főkapitányságot Győr központtal, illetve a Dráva és Balaton közöttit, a török kézre került Szigetvár pótlására, Kanizsa központtal.[2] A szigeti várat Barcs, Babócsa, Sellye, Szentlőrinc, Szentmárton, Szenyér, Korotna és Segesd erődítmények biztosították.[3] Ugyanakkor Kanizsa a következő védőgyűrűt tudhatta magáénak: Szentjakab, And, Móriczhely, Szentbalázs, Szentgyörgy, Kerecsén, Sárkányszigete, Rajk, Szentmiklós. Ezen kívül Tahy Ferenc Csákánt, Szécsit és Udvarhelyt, míg Thúry György Issabort és Szabart építette a meglévő erősségek mellé.[4]

A Dráva és Balaton közötti védelmi vonal kétszer módosult. Először, amikor Szigetvár elesett és a Dunántúl legfontosabb erőssége Kanizsa lett. Az új vonal alkotó elemei pedig: Keszthely, Hídvég, Zalavár, Kiskomárom és Légrád lettek.[5]

A második változást Kanizsa elestéhez (1600) köthetjük, amikor Kiskomárom központtal a Kanizsával szembevetett végházakra helyeződött a hangsúly.[6]

[1] Szántó Imre. 1980. 40.o

[2] Szántó Imre. 1980. 38. o.

[3] Takáts Sándor. 1912. 235. o.

[4] Takáts Sándor. 1912. 234. o.

[5] Takáts Sándor. 1914. 246. o.

Az oszmánok és a Habsburgok küzdelme Magyarországért (Tanulmányok a kanizsai vár 16. századi történetének megértéséhez I.)

2010-01-27T11:19:00.021+01:00

Európa történelmét a 16. században a politikai viszonyok megváltozása és az Oszmán Birodalom előretörése jellemezte.

1519-ben meghalt I. Miksa[1] német-római császár és utóda a spanyol király, V. Károly[2] lett. Az osztrák tartományokat öccse, Ferdinánd[3] örökölte. Károly álma egy egységes európai nagybirodalom létrehozása volt. A megerősödött Habsburg Birodalommal a Jagellók 1506-ban örökösödési szerződést kötöttek, mely szerint Habsburg Miksa unokája, Ferdinánd Jagelló Annát vette feleségül, Jagelló Ulászló[4] fia pedig Ferdinánd húgával, Máriával köt házasságot. A szerződést 1515-ben megerősítették. A Habsburgok európai megerősödését a kontinens többi hatalma igyekezett megakadályozni; I. Ferenc francia uralkodó szövetséget kötött a szultánnal, a pápa, Milánó és Velence pedig létrehozta a cognaci ligát, amely szintén a Habsburgok ellen irányult. Így a Jagellók az oszmánok ellen nem számíthattak fő szövetségesükre, mert azok erőit az európai ellentétek kötötték le.

Mindez akkor történt, amikor I. Szulejmán[5] uralkodása alatt az Oszmán Birodalom katonai és gazdasági teljesítőképessége csúcspontjára emelkedett. A szultán azonban meg akarta akadályozni a Habsburgok térnyerését Magyarországon. Az oszmán hódítás szinte megállíthatatlan volt. 1521-ben a törökök két irányból támadtak. Ezt követően elesett Szabács, Zimony és Nándorfehérvár.[6] A török haderő ezzel megsemmisítette Magyarország déli védelmi vonalát.[7] Az első végvári vonal elvesztése helyrehozhatatlan károkat okozott az ország védelmében. Ettől kezdve egyenes út vezetett ahhoz, hogy Magyarország egy része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá kerüljön. 1526. augusztus 29-én az oszmánok II. Lajos seregére Mohácsnál katasztrofális vereséget mértek, így szabaddá vált az út az ország középső része felé.

A mohácsi csatából menekülő II. Lajos életét vesztette és egy súlyos katonai vereség mellett fennállt a veszélye annak, hogy anarchikus viszonyok alakuljanak ki az országban, ezért fontosnak tartották, hogy mielőbb királyt válasszanak.[8] Az elképzelések azonban különbözőek voltak. A nagybirtokos réteg Habsburg Ferdinándot találta alkalmasnak és az 1506-os családi örökösödési szerződést tekintette jogalapnak. A köznemesség viszont az 1505-ös „rákosi végzés” alapján Szapolyai János erdélyi vajdát választotta magyar királynak.[9] Ezzel megtörtént a kettős királyválasztás, ami polgárháborút eredményezett a két fél között.[10] Az ország hamarosan két részre szakadt és a rohamosan terjedő reformáció miatt nemcsak politikailag, hanem vallásilag is megosztottá vált. A reformáció egyébként komoly szerepet játszott abban, hogy elkerüljék a köznép iszlamizálódását. Ugyanis az 1540-es években komolyon tartottak attól, hogy a köznép, a jobbágyság összefog a törökökkel.[11]

Szapolyai János halálát (1540) követően támogatói Isztambulba látogattak, hogy fia, a csecsemő János Zsigmond számára kérjék a szultán pártfogását. Ugyanakkor Habsburg Ferdinánd is bejelentette igényét az országra és ennek elismeréséért évi 30 ezer forint adót ajánlott fel a szultánnak. Szulejmán azonban János Zsigmond támogatása mellett döntött, akit ezután Szapolyai János hívei királlyá kiáltották ki Rákos mezején. A koronázásra azonban nem került sor, így a gyermek csupán „Magyarország választott királya” címet viselhette. Ferdinánd 1541 májusában megkísérelte Budát elfoglalni. A vár védelmét Szapolyai feltétlen híve, Fráter György irányította. Szulejmán és serege Fráter György megsegítésére indult. A szultán célja a magyar főváros megszerzése és a Habsburg térnyerés megállítása volt.[12] Minderre azért volt szükség, mert Szulejmán Budát tartotta alkalmasnak a későbbi oszmán hódítások kiindulópontjául.[13] 1541. augusztus 29-én végül sor került a vár elfoglalására, amit az ország három részre szakadása követett.

Buda eleste után a legtöbb vár aránylag stabil állapotban került a török kezére.[14] A török első foglalási hullámának harcaiban[15] elesett Siklós és Pécs. 1543-ban feladták Esztergomot, és Tatát. Székesfehérvárt Varkocs György kapitány védte, aki több rohamot is visszavert, de a szeptemberi támadáskor a megrémült polgárság kizárta a visszavonuló őrséget, ezért mintegy 500 katona jutott kardélre. Másnap feladták a várat. 1544-ben Nógrád, Hatvan, Visegrád majd Simontornya is elesett, így már nem tudták Budát közvetlenül támadni a királyi csapatok.

1547-ben a status quo jegyében öt évre szóló békét kötött I. Ferdinánd Szulejmán szultánnal, így végképp elveszett az elfoglalt területek felszabadításának reménye.[16]

Az ország egyesítésének tervéről Fráter György sohasem mondott le. 1551- ben újabb kísérletet tett a Királyi Magyarország és Erdély egyesítésére. Tervét, ugyanúgy, mint az 1541-es gyalui egyezményt,[17] az oszmánok büntető hadjárattal torolták meg. Az 1552-es török hadjárat Kara Ahmed vezetésével Temesvár és Lippa elfoglalását tűzte ki célul, míg Hádim Ali budai pasa a Nógrád és Hont megyei várak bevételét tervezte. Ahmed és Ali seregei Szolnoknál egyesültek és közösen vonultak Eger vára ellen, hogy utat nyissanak a bányavárosok felé, és az ország kettészakításával előkészítsék Bécs ostromát. Az 1552-es török hadjáratban elesett Temesvár, Lippa, Drégely, Ság valamint Szolnok. Az egri vár viszont, Dobó István kapitány vezetésével ellenállt az egyesült oszmán támadásnak.[18]

Az 1552-es év eseményei egyértelműen megmutatták, hogy Ferdinánd királynak nincs ereje megtartani Erdélyt, sőt az 1551-1552-es hadjáratokat követően az Oszmán Birodalom nyugati térhódítása is végleg elakadt.[19]

Ezt követően jelentős területi hódítás nem következett be a birodalom nyugati felén. 1564-ben Ferdinándot, aki 1556-tól a német-római császári címet is viselte, a trónon legidősebb fia II. Miksa követte, aki ismét megkísérelte az erdélyi kérdés Habsburgok számára kedvező rendezését. Az 1566-os hadjárat már a várháborúk végét jelezte, sőt komolyabb területfoglalásokkal nem is járt.

Az viszont kiderült, hogy a szultán eredményes harcot vívott Magyarországon, hiszen a birtokába került az egykori Magyar Királyság csaknem negyven százaléka. Továbbá szintén világosan látszik, hogy a két európai nagyhatalom között, kialakult egy ingatag erőegyensúly. Egyik fél sem volt képes döntő csapást mérni a másikra. Ebben a helyzetben Magyarországnak védelemre kellett berendezkednie; országunk mellékhadszíntérré vált, mindkét nagyhatalom elsősorban a számukra fontosabb területekre összpontosította erőit. Az 1568-ban megkötött drinápolyi békével elismerték a szembenálló felek, hogy nem tudnak áttörő hadműveletet indítani a másik legyőzésére. Ez a béke tartós területi megállapodást jelentett közöttük. Ahogy Pállfy Géza írja- „háborús békeévek” köszöntöttek országunkra.

Vörös Gábor

[1] 1508-1519 között uralkodott.

[2] 1519-1556 között uralkodott.

[3] 1526-1564 között uralkodott Magyarországon.

[4] 1490-1516 között uralkodott Magyarországon. Fia, II. Lajos (1516-1526)

[5] 1520-1566 között töltötte be a szultáni méltóságot.

[6] Pállfy Géza. 2000. 26. o.

[7] Szántó Imre. 1980. 12 o.

[8] Pach Zsigmond Pál- Várkonyi Ágnes. 3/1. kötet. 1976. 149. o.

[9] Az 1505-ös „rákosi végzés” értelmében, a Jagelló Lajos halálát követően, magyar származású uralkodót választanak meg királynak.

[10] Pach Zsigmond Pál- Várkonyi Ágnes. 3/1. kötet. 1976. 155. o.

[11] Fodor Pál: 1997. 35. o.

[12] Pach Zsigmond Pál- Várkonyi Ágnes. 3/1. kötet. 1976. 220. o.

[13] Sinkovits István: 1966. 772. o.

[14] Szántó Imre. 1980. 23. o.

[15] 1543-1547 között zajlott.

[16] Pállfy Géza. 2000. 34. o.

[17] Gyalui egyezményben Fráter György, mint János Zsigmond gyámja, megegyezett Ferdinánddal, hogy a törökök kiűzése esetén Ferdinánd lesz Magyarország királya. 1543-ban kezdődő török hadjáratok fő oka ez az egyesség volt.

[18] Pach Zsigmond Pál- Várkonyi Ágnes. 3/1. kötet. 1976. 261-269. o.

[19] Hegyi Klára: 1995. 81. o.

[20]

A kanizsai vár virtuális újjáépítésének hatásai

2010-01-27T10:27:00.004+01:00

A kanizsai vár virtuális újjáépítésének, számos pozitív társadalmi és kulturális hatása lehet. Esetleges bemutatása esetén a város (Nagykanizsa) lakossága, illetve az oda látogató turisták, átfogó képet kaphatnak a vár és város történelméről, egykori szerepéről. Ennek köszönhetően erősödik a város lakosságának történelmi identitása. Nemcsak a nagykanizsai lakosok és a korszak iránt érdeklődők számára, hanem az oktatás és a közművelődés szempontjából, országos szinten is fontos funkciót tölt be, a virtuális térben újjáépített erősség. Mivel ez a technológia lehetővé teszi, hogy a nagykanizsai Thúry György Múzeumon kívül, az ország más kulturális intézményeiben, oktatási központjaiban is bemutatásra kerüljön, így még inkább növeli, az oktatásban betöltött szerepét.

Történeti háttér

2010-01-26T20:10:00.000+01:00

A kanizsai vár, Szigetvár 1566-os elestét követően a végvárrendszer nyugati felének, kiemelt fontosságú erősségévé vált. Az ott zajló események, nemcsak a Magyar Királyság védelme szempontjából, hanem az európai birodalmak számára is fontossá váltak. Azóta a kanizsai várnak, a magyar, illetve az egyetemes történelemben betöltött szerepe egyre inkább halványult. Manapság már csak a korszak iránt érdeklődők, ismerhetik meg a vár egykori jelentőségét, a történelemben betöltött, kihangsúlyozott funkcióját. Az oszmánok kiszorítását követően, a Rákóczi-szabadságharc alatt, I. Lipót császár a várat lebontásra ítéli. Így a vár középkori, kora-újkori emlékeit a „történelem viharai” végleg eltűntették. A vár és a város történetét a források alapján, illetve a régészeti kutatások segítségével egyre pontosabban be lehet mutatni, mégis nehezen tudjuk elképzelni – a történelmi műemlékek hiányában – az egykori vár méreteit, alakját, épületeit. Még azoknál a váraknál, templomoknál és történelmi műemlékeknél is nehéz, ahol az egykori épületek alapjait láthatóvá tették. Így a mai kor technikai megoldásainak köszönhetően, lehetővé válik a múlt megidézése, a különböző történelmi korok bemutatása, amely akár 300 év távlatából is képes élethű képet adni, múltunk titkairól.

A kanizsai vár virtuális megvalósítása, egy olyan lehetőséget biztosít, melyben a vár – a vizuális kommunikáció segítségével – egykori történelmi szerepe, újból bemutathatóvá válik. Ennek alapját, a történelmi hitelesség, tudományos és szakmai munka képezné.

A vizuális kommunikáció és technológia, elengedhetetlen részévé vált a mindennapoknak. Ennek köszönhetően a legtöbb tudományág, segítségül használja fel a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Manapság az „információs forradalomnak” köszönhetően, ezek a megjelenési felületek kikerülhetetlen tényezővé váltak.

Vörös Gábor

A kanizsai vár virtuális újjáépítésének ötlete, menete

2010-01-26T19:05:00.000+01:00

A kanizsai vár háromdimenziós megvalósításának ötlete 2007-es esztendőben született meg, az akkor készült szakdolgozati munkám nyomán. A diplomamunka lényegében kanizsai vár leghíresebb várkapitányáról készült, Thury Györgyről, „egy elfelejtett hős” címmel. Thury kapitánysága alatt fejeződött be az a nagyszabású átépítése a várnak, melynek köszönhetően a kanizsai vár elérte legnagyobb méretét és a végvárrendszer egyik legfontosabb erősségévé vált. Az az ötletem támadt, hogy a kutatások alapján az egész várat, illetve a várkastélyt rekonstruálni lehetne. Szabó Norbert grafikus vállalta ennek kivitelezését, aki jól ismerte ennek a számítástechnikai programnak a működését. Számos találkozó után tudtuk lefektetni az alapelveket és kezdtük el az érdemi munkát.

A vár háromdimenziós megvalósítása számunkra azért volt érdekes, mert egy olyan nagy múltú vár is bemutathatóvá válhat, amely sajnos nagyon kevés, ebből a korból származó emlékkel büszkélkedhet. Ezáltal újból a köztudatba kerülhetne egykori szerepe, dicső, sokrétű múltja.

A várkastélyról készült háromdimenziós videó, elsősorban Méri István által végzett régészeti ásatásokon alapult, aki pontosan feltárta az épület alaprajzát. Ebből az alaprajzból kiindulva, az itt előkerült régészeti leletekből, korabeli forrásokból és metszetekből és nem utolsó sorban a várról készült szakmai és tudományos publikációk által próbáltuk rekonstruálni az épületet. Ennek ellenére nem volt könnyű a történelmi hitelesség elérése, hiszen sok esetben csak analógiákra tudtunk hivatkozni, a korabeli építészeti megoldásokat figyelembe véve. Célunk ezért egy referencia munka elkészítése volt, amely elsősorban a minőség bemutatására hivatott. Esetleges prezentálására, csak a megfelelő szakmai konzultációk, illetve - lektorálás követően kerülhetne sor. Ennek ellenére igyekeztünk tudásunk alapján, a lehető leghitelesebb képet adni a várkastélyról.

A számítástechnikában rejlő technológiák egyre nagyobb teret hódítanak az információközlésben és az oktatásban. Ennek óriási jelentősége, hiszen a korábban elképzelhetetlen és értelmezhetetlen verbális információk válhatnak ez által kézzel foghatóvá. Ezért ma már a legtöbb tudomány felhasználja a számítástechnikában meglévő lehetőségeket.

További terveink között szerepel a kanizsai vár többi részének, középső vár, illetve a gigantikus méretű külső várfal rekonstruálása, illetve szintén ebből a korból, a vártól keletre elhelyezkedő város megvalósítása. Emellett a virtuális idegenvezetés ötlete, amely a kanizsai várkastély, illetve a vár egyes épületeit mutatná be, egy virtuális idegen vezető segítségével, aki eközben mesélne a vár történetéről, kapitányairól és az egyes épületek funkciójáról. Ezt egyfajta rendkívüli történelem óraként lehetne felfogni. Ennek a technológiának a segítségével egy komplett, szemléltető és oktatási termék kidolgozása válna lehetségessé. Ennek megvalósításához azonban, meg kell találni, a bemutatáshoz szükséges fórumokat, illetve támogatókat.

Mivel a jövő oktatása és rendszere ebben az irányba kezdett elmozdulni, ezért reméljük, hogy terveink és megvalósított ötleteink hasznosak lehetnek mások számára is.

Vörös Gábor