Történeti háttér

A kanizsai vár, Szigetvár 1566-os elestét követően a végvárrendszer nyugati felének, kiemelt fontosságú erősségévé vált. Az ott zajló események, nemcsak a Magyar Királyság védelme szempontjából, hanem az európai birodalmak számára is fontossá váltak. Azóta a kanizsai várnak, a magyar, illetve az egyetemes történelemben betöltött szerepe egyre inkább halványult. Manapság már csak a korszak iránt érdeklődők, ismerhetik meg a vár egykori jelentőségét, a történelemben betöltött, kihangsúlyozott funkcióját. Az oszmánok kiszorítását követően, a Rákóczi-szabadságharc alatt, I. Lipót császár a várat lebontásra ítéli. Így a vár középkori, kora-újkori emlékeit a „történelem viharai” végleg eltűntették. A vár és a város történetét a források alapján, illetve a régészeti kutatások segítségével egyre pontosabban be lehet mutatni, mégis nehezen tudjuk elképzelni – a történelmi műemlékek hiányában – az egykori vár méreteit, alakját, épületeit. Még azoknál a váraknál, templomoknál és történelmi műemlékeknél is nehéz, ahol az egykori épületek alapjait láthatóvá tették. Így a mai kor technikai megoldásainak köszönhetően, lehetővé válik a múlt megidézése, a különböző történelmi korok bemutatása, amely akár 300 év távlatából is képes élethű képet adni, múltunk titkairól.

A kanizsai vár virtuális megvalósítása, egy olyan lehetőséget biztosít, melyben a vár – a vizuális kommunikáció segítségével – egykori történelmi szerepe, újból bemutathatóvá válik. Ennek alapját, a történelmi hitelesség, tudományos és szakmai munka képezné.

A vizuális kommunikáció és technológia, elengedhetetlen részévé vált a mindennapoknak. Ennek köszönhetően a legtöbb tudományág, segítségül használja fel a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Manapság az „információs forradalomnak” köszönhetően, ezek a megjelenési felületek kikerülhetetlen tényezővé váltak.

Vörös Gábor